ISKCON Revival Movement
Mozgalom az ISKCON Felélesztéséért
A VÉGSŐ UTASÍTÁS
Kiadó: ISKCON Revival Movement (IRM)
Oldal méret: 110mm x 175mm
ISBN : 81-283-0049-2
További információért kérjük írj az alábbi címre:
Back to Prabhupada
PO Box 1056
Bushey
GREAT BRITAIN
WD23 3XH
Küldj e-mailt a szerzőnek Krishnakant-nak:
irm@iskconirm.com vagy krishnakant108@yahoo.com
Honlap: www.iskconirm.com
© 1996 All rights reserved - Minden jog fenntartva
Spirálkötés : 1997 2000 példány
Spirálkötés : 1998 3000 példány
Első kiadás : 2001 nov. 2000 példány
Második kiadás : 2002 júl. 3000 példány
Harmadik kiadás : 2004 szept. 1000 példány
Negyedik kiadás : 2006 márc. 2000 példány
(Csak az angol kiadások)
Tartalomjegyzék
Dr. Kim Knott előszava-------------------------------------------------------- v
Előszó------------------------------------------------------------------------------ vii
Bevezetés-------------------------------------------------------------------------- xiii
A bizonyíték---------------------------------------------------------------------- 1
Srila Prabhupada végső utasításának formai megjelenéséhez, tartalmi
jelentéséhez és keletkezésének körülményeihez közvetlenül kapcsolódó
ellenvetések --------------------------------------------------------------------- 7
A ’Kinevező Kazetta’ ---------------------------------------------------------- 35
További Felmerült Ellenvetések -------------------------------------------- 47
Összegzés ------------------------------------------------------------------------ 91
Ki a Ritvik? --------------------------------------------------------------------- 93
Diagrammok -------------------------------------------------------------------- 95
A témához kapcsolódó idézetek Srila Prabhupada tanításaiból:
• Szükséges-e a guru fizikai jelenléte? -------------------------------------- 97
• Az utasítások követése fontosabb a test szolgálatánál------------------ 101
• Elegendőek a könyvek------------------------------------------------------- 103
• Srila Prabhupada az örök gurunk----------------------------------------- 105
Mellékletek:
Levelek:
1977. július 9. : „Minden GBC-nek és Templomvezetőnek”--------------- 110
1977. július 10. ------------------------------------------------------------------- 112
1977. július 11. ------------------------------------------------------------------- 114
1977. július 21.------------------------------------------------------------------- 116
1977. július 31. ------------------------------------------------------------------- 118
Srila Prabhupada végrendelete (1977. június 4.) és kiegészítése (1977.
november 5.) ---------------------------------------------------------------------- 120
Szobabeszélgetések-------------------------------------------------------------- 128
Tamal Krisna Piramis ház vallomásai-------------------------------------- 134
Ha szeretnél kapni egy ingyenes példányt ebből
a magazinból, küld el nekünk a neved és postai
címed. E-mail címünk: irm@iskconirm.com
Előszó A Végső Utasítás -hoz
Írta
Dr. Kim Knott, a Vallási Tudományok professzora, Tanszékvezető, Leeds Egyetem,
Egyesült Királyság
Egy nemrégiben megjelent írásom ’Insider and Outsider Perceptions of Srila
Prabhupada’ (Egy külső és egy belső szemlélő megértése Srila Prabhupadaról),
szerkesztése közben azon találtam magam, hogy igazságot próbálok szolgáltatni
a Prabhupada 1977.-es eltávozása után, a bhaktákban kialakult, a tanítványi
láncolattal és a guru szerepével kapcsolatos különböző nézetekről. Ezelőtt
természetesen már tudtam a különböző guruk leesését körülvevő válságos
időszakokról, és az avatott tanítványaikban valamint az istentestvéreiben indukált
sokk és szomorúság hullámairól. Mint sokan mások, én is azt reméltem, hogy a 80-
as évek végén bekövetkező guru-reform megoldja majd az ISKCON vezetésével,
és az avatással kapcsolatos nehézségeket. A fenti írásom elkészítése közben ismét
belemélyedtem ebbe a témába, melynek során a jelenlegi rendszer mellett és
ellen szóló írásokat, valamint más szerzőknek a gururól, és a követésről szóló
munkáit tanulmányoztam át. Úgy láttam, hogy ez még egy kicsit sem elavult
téma. Jan Brzezinski a legfrissebb művében ’The Parampara Institution’(A
Parampara Intézménye) a Journal of Vaisnava Studies 5. kötetében e téma
különböző nézeteit tárgyalja, megerősítve az ISKCON jövőjében kulcsfontosságú,
képzett, karizmatikus vezetés felállításának fontosságát. Bár az ő nézőpontja
csak egy a sok közül, mégis e témának a mozgalmon belüli és kívüli érdekeket
motiváló erejéről, jelzőértékű.
1996-ban megkértek arra, hogy olvassam el A Végső Utasítás című könyvet, és
mondjam el a véleményemet, valamint tárgyaljam a benne felhozott kérdéseket.
Miután elolvastam, nem maradt bennem semmi kétség afelől, hogy ez egy olyan
jelentős kérdés az ISKCON-ban, amely nagyon fontos a bhakták számára. Úgy
találtam, hogy lelki vezetésről, és annak átadásáról, Krisna képviselője, a guru,
és a tanítvány közötti kapcsolatról, és az odaadó szolgálat megfelelő tárgyairól
fontos, vallási kérdéseket vetett fel. Kívülállóként nem nagyon tudom megítélni
a kérdést (és nem tudom mérlegelni az itt, és a jelenlegi acarya rendszerről
felhozott bizonyítékokat). Abban viszont biztos vagyok, hogy az itt bemutatottak,
annak igazolására tesznek egy komoly kísérletet, hogy Srila Prabhupada egy
olyan rendszert hozott létre, melyben ritvik guruk tevékenykednek, és az ő
nevében avatnak. Remélem e könyvet gondosan elolvassák, és széles körben
tárgyalják majd meg. Nem azért mondom ezt, mert támogatom, vagy elítélem az
álláspontját, hanem azért, mert a benne felhozott alapos kérdések, minden szinten
megfontolást igényelnek. Minden bhaktának mély érdekeltsége van ebben.
Semmi kétség, hogy kívülállóként nem túl bölcs a részemről egy ilyen
előszónak a megírása, de a motivációim a mozgalom és a bhakták jólétéért való
érdeklődésemet tükrözik.
Kim Knott, 1997. február.
v
vii
Előszó a negyedik kiadáshoz
A Végső Utasítás első 1996-os kiadása óta egy évtized telt el. Eredetileg a
A Végső Utasítást „Srila Prabhupadanak az ISKCON-ban adott avatással
kapcsolatos instrukcióinak a tárgyalása” tartalommal jellemeztem. A mozgalmat
ismerők közül senki sem tagadja, hogy a mű sok vitát provokált, és azzal,
hogy ez a téma a bhakták és támogatók érdeklődésének középpontjába került
elérte célját.
Az ISKCON vezetőségének, most már nehéz lenne azt mondani, hogy a feledés
homályába merültek azok a Srila Prabhupada által személyesen aláírt hiteles
dokumentumok, amelyekben tisztán le van írva Srila Prabhupada szándéka arról,
hogy az általa alapított lelki mozgalom egyetlen avató guruja maradjon. Ezek a
hiteles dokumentumok alkotják A Végső Utasítás magját, melyet most már az
egész világon terjesztenek, és a világhálón is elérhető. Vannak bizonyára nyelvek
amelyekre még nem lett lefordítva (2006 februárjáig a következő fordítások
érhetőek el: francia, spanyol, német, orosz, kínai, hindi, bengáli, kannada; a
cseh, holland, tamil és olasz fordítások folyamatban vannak); Az ISKCON
vezetői megtiltották a könyv terjesztését az összes ISKCON templomban. Ezen
okokból kifolyólag a médiatudósítások és botrányok ellenére is nagyon sokan
vannak még az ISKCON-ban, akik nem kapták kézhez a könyvet. Az ISKCON
döntéshozó szervének valamint a guruknak, az arra vonatkozó kifogásai már
nem elfogadhatóak, hogy nem ismerik Srila Prabhupada avatással kapcsolatos
utasításait. A Végső Utasítás bevezetőjében a következő található:
„Elég valószínűtlennek tartjuk azt, hogy az Alapító-Acarya közvetlen
utasítását bárki is tudatosan megszegje, vagy másokat sarkalljon a megszegésére.”
De a GBC A Végső Utasítás című könyvvel szemben mutatott kifogásait, összezavarodását,
erőszakos elnyomását és egyértelmű becstelenségét látván a fenti
megállapítás újratárgyalásra szorul.
Most már létezik egy világméretű szervezet , a Mozgalom az ISKCON Felélesztéséért
(angolul; IRM : ISKCON Revival Movement ) amely A Végső Utasítást
viii A VÉGSŐ UTASÍTÁS
tartja az alappillérének, és amelyet a könyvben elért konklúziók előmozdításáért
hoztak létre. A honlapján (www.iskconirm.com) ugyanezen szerzőnek több mint
100 cikke található meg, továbbá negyedévente megjeleníti a Back to Prabhupada
(Vissza Prabhupadahoz) nevű színes újságot, melyet teljesen ingyen
osztanak világszerte a több ezer megrendelőnek. Az IRM tevékenységét már
világszerte megjelenítették a médiában ezen belül nagyon sok újság cikkben,
valamint a BBC műsoraiban. Az IRM sok neves nemzetközi tudományos konferencián
tartott előadásokat, például az International Cultic Studies Association
(Nemzetközi Kisegyházak Tanulmányi Egyesülete), CENSUR és az American
Academy of Religion (Amerikai Vallási Akadémia) konferenciáin. A Végső
Utasítás szerzőjének műveit különböző akadémiai és tankönyv kiadók publikálták,
mint a Columbia University Press (Columbia egyetemi kiadó), Firma
KLM, Continuum International Publishing (Continuum Nemzetközi kiadók)
és a Facts on File. Ezen médiákon keresztül az IRM, az ISKCON-t reformálni
kívánó belső mozgalomként nyert el széleskörű elismerést a tudósok körében. Az
IRM megalakulása óta A Végső Utasítás következtetéseit egyre több ISKCON
bhakta és központ fogadja el.
A IRM-mel kapcsolatos gyakori kérdések:
1. Mi is az az IRM?
Az IRM egy olyan ISKCON bhaktákból álló világméretű szervezet, amelynek
tagjai azt szeretnék elérni, hogy az ISKCON visszatérjen az alapítója, Srila
Prabhupada által lefektetett eredeti irányvonalakhoz.
2. Miért is létezik az IRM?
Az ISKCON alapítójának 1977. november 14-i eltávozása óta az ISKCON lelki
tisztasága és általános megítélése mély hanyatláson megy át. 1966-ban Srila
Prabhupada teljesen egyedül hozta létre az ISKCON-t, egy nagy ajándékként a
világnak, eltávozásakor egy gyorsan növő dinamikus erőt képviselt, a sötétségből
kivezető utat kínálva az emberiségnek. Sajnos ma már szétesésnek indult. Ez egy
tény, amelyet a GBC akkori elnöke Ravindra Svarupa das egy 2000 májusában
szétküldött jegyzetben vallott be:
„Tehát a kérdés még megválaszolatlan: Mit fogunk csinálni? Mit fogunk
tenni a megosztott és szétesett közösségünkkel?”
A hanyatlás arra vezethető vissza, hogy nem követték Srila Prabhupada
Előszó ix
instrukcióit és sztenderdjeit. Legjelentősebben az avatási rendszerről szóló
instrukcióktól tértek el, és ezzel megfosztották Srila Prabhupadat, az ISKCON
egyetlen diksa guruját, eredeti helyzetétől. A Mozgalom az ISKCON Felélesztéséért
(IRM), az ISKCON régi hírnevét, tisztaságát és filozófiai makulátlanságát
szeretné visszaállítani, kezdve azzal, hogy visszahelyezi Srila Prabhupadat az
ISKCON egyedüli diksa guruját, eredeti szerepébe, majd feleleveníti, és helyes
alkalmazásba teszi az összes utasítást, amit adott. Az IRM álláspontja, A
Végső Utasítás valamint a Semmi változás az ISKCON paradigmájában, című
írásokban került megfogalmazásra. Mindkettő elérhető a honlapunkon is: www.
iskconirm.com
3. Különálló-e az IRM az ISKCON-tól?
Ez egy mozgalom a mozgalmon belül, mely olyan ISKCON tagokból áll, akik
fel szeretnék éleszteni, valamint meg szeretnék reformálni az ISKCON-t..
4. Célja-e az IRM-nek egy új mozgalom létrehozása?
Nem. A célja, a Srila Prabhupada által ránk hagyott eredeti ISKCON felélesztése.
Amikor ez megtörtént, az IRM megszűnik.
5. Milyen különbségeket jelentene az, ha Srila Prabhupadat visszaállítanánk
az ISKCON egyedüli diksa gurujának?
Először is a lelki élet alapaxiómája az, hogy csak akkor érhetünk el lelki fejlődést,
ha rendesen követjük a lelki tanítómesterünk utasításait. Ha a guru tejet kér de,
ahelyett mi vizet hozunk neki, akkor hogyan lesz elégedett? És ha a guru nem
elégedett, akkor hogyan fogjuk valaha is megközelíteni Krisnát?
Közel három évtizeden keresztül az ISKCON nem követte Srila Prabhupada
utasításait. Srila Prabhupada fizikai eltávozása utána a ritvik (képviselői) rendszerén
keresztül egyetlen embernek sem engedtük, hogy avatást vegyen tőle. Ez
az egyetlen avatási rendszer, amit ő jóváhagyott, hogy folytatódjon az eltávozása
után. Ha az ISKCON megint elkezdené követni az utasításait, akkor örömet
szereznének Krisnának, és ez természetesen maga után vonná a lelki fejlődést
is. Emellett mindenkinek közvetlen kapcsolata lenne Srila Prabhupadaval
tanítványként, ez pedig megakadályozná az ISKCON-on belüli szétdarabolódást.
30 év elteltével először lenne egyesített gondolkodás, melynek során mindenki
együtt, ugyanazon célért, Srila Prabhupada és Sri Krisna dicsőítéséért dolgozik.
Sokan az ISKCON guruk közül durva bűnös cselekedeteknek esnek áldozatul,
és miután elhagyják a mozgalmat gyakran több százezer dollárt, és követők
x A VÉGSŐ UTASÍTÁS
sokaságát viszik el magukkal. Az ingatlanok, a hit és az emberek elvesztésének
folyamata azonnal megállna, amint a hitünket csak Prabhupadanak adnánk,
nem pedig ezeknek az esendő, hamis utánzatoknak. A kb. 80 „guru”-nak a
tanítványoktól beszedett daksina-ja (adománya) végre nem a guruk zsebébe,
hanem a templomok pénztárába kerülne, hogy azok így újból egészségesek és
erősek legyenek.
Comments